Kihalt az utca, csak néha suhan el egy-egy autó az ablakom alatt.  A menetrend szerinti buszok is itt húznak el, többnyire üresen.  Csak az élelmiszerboltok környékén van némi mozgás.

Reggelente első dolgom a híreket elolvasni.  Várom, hogy valami csoda történik.  Hogy nagy betűkkel kiírják, vége, ennyi volt.  Vagy talán igaz sem volt.  Csak egy rémálom, valami hülye katasztrófafilm utóhatása.

Két hónappal ezelőtt még az egész ország Schobert Norbiról beszélt, ma már a fitneszguru kifejezés is eltűnt a süllyesztőben.  Senkit sem érdekel, melyik egzotikus szigeten töltik a telet a celebek, viszont mindenkit érdekel, ha Mari néni Juci mamával kiül trécselni a parkba. 
Új szavak kerültek be a köztudatba: koronavírus, pandémia, pánikvásárlás, home office.   És velük együtt a félelem, mert ilyenre még a háborút megélt öregek sem emlékeznek.   Félünk, de nem csak a betegségtől, hanem a gazdasági hatásától is.  Pár hónapja még munkaerő hiányról panaszkodtak a vállalatok,  most emberek vannak otthon fizetett vagy fizetés nélküli szabadságon.  A boltok gyorsan kiheverték a felvásárlási rohamot, van minden, jóval drágábban.

Tisztában vagyok vele, hogy nem kellene a híreken lógni, nem kellene pánikolni,  mert ez úgysem segít.  A fiamnak hamarosan letelik  az álláskeresési járadéka,  nem tudjuk, hogyan lesz tovább.  
Nem tudjuk, mi lesz holnap, meddig tart ez az egész.   És utána?    Hogy élünk meg ketten a nyugdíjamból, ha nem talál munkát?   Tudom, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal, nagyon sokan vannak ennél  sokkal nagyobb bajban is.  A bezártság még jobban előhozza a negatív gondolatokat.  

Az internet teli van hasznos tanácsokkal:  nézz filmeket, olvass  könyveket, ne olvass híreket, süssél, főzzél, foglald el magadat, csinálj bármit, de ne ess depresszióba!

Én úgy gondolom, nem lehet mindig mindent a szőnyeg alá söpörni, a negatív érzéseket is meg kell élni ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, ha eljön az ideje.  Ahogy  a Biblia mondja :

1. Mindennek rendelt ideje van és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
2. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett.
3. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.
4. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek     (Salamon könyve 3.)

Ez a vírus a befelé fordulás idejét hozta el, át kell értékelni az eddigi életünket.  Ami tegnap, egy hete, egy hónapja fontos volt, pillanatok alatt foszlott köddé.   Olyan időket élünk, hogy szinte az egész világ padlón van, de hiszem, hogy hamarosan eljön a nevetés ideje is, addig meg csak kibírjuk valahogy. 
 Otthon, a négy fal közt.

Kép:  Dreamstime