Hát megint elmúlt egy karácsony.  Kivételesen vártam az ünnepet, talán a Netflix filmek hatása.  Futószalagon  legyártott faék egyszerűségű kis semmiségek, de a díszletek igazi csodák.  Mesebeli havas tájak, hangulatos kávézók, csillogó üveggömbbe öltöztetett fenyők.  Árad belőlük az ünnepi fíling, még a Grincs, szivét is meglágyítanák.

Aztán egyszer csak lőttek az egésznek, a kutya lebénult a hátsó lábaira.  Most mi legyen? Féltem, ha orvoshoz viszem, rábeszél, hogy altassuk el.  A régi gyógyszere már nem használt, de szenvedni sem hagyhatom.  tizenhárom éves, nagy jövője már nincs, de nem olyan könnyű elengedni. 
Aztán mégis csak az állatorvosnál kötöttünk ki,  kapott erősebb gyógyszert és vitamint is. Kicsit javulni látszott, de akkor a főnököm felhívott, hogy jövő héten végig munka.
Csütörtökön is! 

Na várjunk!   A csütörtök az már szilveszter, na ne már!  Pacalt akartam főzni.  Végül is kihagyhatnám a csütörtököt, de szerintem a többiek is le fogják beszélni a főnököt erről a dilis ötletről. 

Remélem!