Rájöttem, hogy utálok minden évszakot.  A telet főleg.  Mert hideg, mert csúszós, mert havas, mert esős, mert náthás, taknyos, borús....váááááá....   egyébként is, hónapok óta semmi életkedvem.  Az idén még az ősz sem volt olyan szép, mint máskor, idejét sem tudom, mikor csináltam egy épkézláb fényképet, de minek is, úgysem értek hozzá, még amatőrnek is béna vagyok, a lelkesedés meg egyszerűen elszállt.  Meg amúgy is, minden kreativitásom elszállt.  Már ha volt egyáltalán.

Aztán valahol valami női magazinban azt írták, azért rossz a hangulatom, mert  nincsen rajtam friss illatú ruha. Pedig van, de csak néhány óráig érzem, aztán vagy kiszellőzik, vagy megszokom. A cikk szerzője szerint az illatok csodálatos befolyással vannak a hangulatunkra, amivel teljességgel egyetértek.  Tehát, ha körbeveszem magam friss illatokkal, minden meg fog változni:

Virágos jókedv

A nők többnyire a virágillatokat kedvelik, mivel azok növelik magabiztosságukat. A különféle illatok azonban mind más-más hangulatfokozó tulajdonságokkal bírnak. Az alábbi illat-útmutató segít bennünket eligazodni abban, hogy melyik illat mire hat leginkább:

• A gyümölcsös-citromos illat serkentő és energizáló hatású, és a kognitív teljesítményünket fokozza.

• A pézsmás illatok érzékiséget és melegséget árasztanak.

• A vanília illata kiváló a relaxációhoz, és afrodiziákum hatása is van.

• A levendula illata nyugtatólag hat, és segít a feszültség érzetének csökkentésében

• A viola illata fokozza az optimizmusunkat.

Természetesen ezt a varázslatot csak egy bizonyos fajta öblítővel érhetem el, amit pont nem használok, pedig ha az ázott kutyám belefetreng a frissen mosott ágyneműbe, az akkor  is illatozni fog egy héten keresztül, és punktum. Talán ki kellene próbálni, mit is veszthetek?  
Kérdés az, hogy mikor  is fogom én érezni ezeket az illatokat, mert a náthától eldugult orrom azt jelzi, hogy tavasz előtt nem valószínű, de akkor meg nem kell a csudaöblítő, mert be fog hömpölyögni az ablakon a tavasz ezerféle illata, a virágok, a friss fű, a napfény és a szél illata, és lehet, hogy már én sem leszek depressziós, de lehet, hogy még inkább, mert akkor már ötvenhat éves leszek,  de még mindig nem vettem meg azt a csudaöblítőt, csak úgy potyázom a természet illatait,  teljesen ingyen , ha csak addigra nem adóztatják meg a tavaszt, ha igen, akkor kihagyom,  ha jól emlékszem, úgyis utálok minden évszakot.